Finnország

Finnország neve hallatán biztos eszünkbe jut a Mikulás és a szauna. Hiszen az igazi Mikulás, állításuk szerint, a lappföldi Korvatunturin lakik, és onnan indul minden évben karácsonykor híres rénszarvasfogatával a világ összes jó gyermekét köszönteni. Ezen kívül a Kalevala, Hakkinen és Raikkönen neve sem lehet ismeretlen, ha a finnekre gondolunk.

A havas-jeges csodaország

Az észak-európai ország méltán hívható „az ezer tó” országának. Finnország szinte érintetlen természeti csodaként mutatja meg hatalmas fenyvesei között a kisebb-nagyobb kristálytiszta tavait, melyek mindenkit elkápráztatnak. Az ország területén több mint 180 ezer tó található. Ezeket többnyire a jégkorszaki vastag jégtakaró vájta ki. Nem hiába büszkék az archeológusok erre, hiszen kutatásaik eredménye azt mutatja, hogy az utolsó jégkorszak európai nyomait láthatjuk a finn földön. De nem csak tavai ejtenek bennünket ámulatba, hanem a híres és egyedülálló sarki fény vagy a fehér éjszaka is csodálatos látványt nyújtanak. A havas táj rengeteg programmal csábít, lehet hórobogózni, szánon közlekedni, vagy éppen síelni. Aki még ennél is több jeges élményre vágyik, az megszállhat a minden évben újraépített jégkastélyban (Lumi Linna) is, ami egész március-április (melegedéstől függően) végéig fogadja a merész turistákat. Mindemellett a városok is rengeteg programmal és látványossággal várnak bennünket, akár télen, akár „nyáron”. A finnek udvariasak, könnyed ámde komoly emberek. Mindennél fontosabb náluk a természetvédelem. Imádják és tisztelik a természetet. Óvják és ápolják, ezt jól mutatja fagazdálkodási tervük is.

Finnország, hivatalosan Finn Köztársaság észak-európai ország, pontosabban a Skandináv-félszigeten található. Neve finnül: Suomi, svédül pedig: Finland. Szomszédjai: nyugatról Svédország, északról Norvégia, keleten Oroszország, délen a Finn-öböl által Észtország. Ezen kívül határolja még a Balti-tenger, és a Botteni-öböl is.

Általános tudnivalók:

Államforma:: köztársaság
Terület:: 338 145 km²
Főváros:: Helsinki
Hivatalos nyelv:: finn, svéd
Beszélt nyelv:: angol
Hivatalos fizetőeszköz:: euró

Az országról

Az ország területe közel 338 000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese. Mint már említettük, Finnország az ezer tó országa. Ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor 187 888 tó található a területén. Emellett, nem csak a tavak vannak ezres nagyságrendben, hanem szigetei is, hiszen közel 180 000 tartozik az országhoz. A finn tájkép leginkább az alföldi síksághoz hasonló, bár néhol találhatunk egy-egy kisebb dombot. Legmagasabb pontja, mindössze 1328 méter magas ( Haltitunturi). Az ország területén található nagy kiterjedésű fenyvesek szinte mindegyike egy természetvédelmi területen található. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik.

Itt mindenki megtalálja a magának való programot. Lehet kirándulni, kenuval vagy kajakkal evezni a „vad” vízen, horgászni esetleg engedéllyel vadászni. Szabadidős és igen színes programok végtelen sora várja a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat, de akik aktívan szeretnék eltölteni az idejüket, vagy éppen családdal érkeznek, semmi gond, őket is rengeteg tevékenységgel várják a finnek.

Finnország állatvilága viszonylag gazdagnak mondható. Az emlősök közül körülbelül 70 faj él ezen a vidéken. Rengeteg róka, kisebb prémes állatka, medve, farkas, jávorszarvas tenyészik az északi vidékeken. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata (vadon él az év legnagyobb részében.)

Az UNESCO Világörökségi Listáján a következő finn emlékeket találjuk, kulturális kategóriában: Rauma óvárosa, Suomenlinna erődítménye, Petäjävesi ótemploma, Verla ipartörténeti műemlékei (fafeldolgozó üzemek), Sammallahdenmäki bronzkori temetője, A Struve földmérő vonal (Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Svédország, Ukrajna)

Egy földrajzi érdekesség: Finnország azon ritka országok közé tartozik, amelyek még mind a mai napig növekednek. Az ország területe körülbelül évente 7 négyzetkilométert nő, hiszen a talaj kiemelkedik a tengervízből.

Történelem

Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. A II. világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen. Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió egy szerződés aláírására kötelezte Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.

Gasztronómia

„Táplálékuk és ételeik elkészítési módja a lehető legrosszabb. Állítja Reguly Antal egy tanulmányában, azóta viszont nagyot fordult a világ a finneknél. A nemesség és a polgárság étkezési szokásai az 1770-es évektől az 1810-es évekig folyamatosan és jelentősen megváltoztak. A finn konyha ízvilága egyaránt ötvözi a keleti (orosz) és a nyugati (francia) elemeket. A helyi hagyományok mellett a kontinens egyedülálló ízlésvilága is hatással volt a helyi ételekre. A hagyományos ételek megmaradtak, ugyanakkor az egészséges táplálkozás jegyében változtak a korral: például a kolbász ma már sokkal húsosabb, és az állati zsiradék helyett növényi olajokkal készítik. Általánosságban az is elmondható, hogy igyekeztek csökkenteni a zsíros ételek arányát, és minél több zöldséget, gabonafélét fogyasztanak. A finnek rengeteg gyümölcsöt, zöldséget esznek, szeretik az egyszerű ételeket. A reggeli egyre fontosabb számukra, ennek megfelelően igen bőséges. Népszerűek a müzlik, a gabonafélék, a joghurt és a tej. Természetesen a pirítós sem maradhat el, de a kávé és a gyümölcslevek sem. Főétkezés mindig a levessel indul számukra. Utána, mint második, népszerűek a tenger gyümölcsei vagy a különféle halak (füstölt balti hering). Sokféle ízesített sonkát fogyasztanak, és kenyérféléből is nagy a választék. Helyi szokás, hogy egyes húsételeket mézzel és lekvárral fogyasztanak. A húsok mellé általában egyszerű, semleges zöldségköretet kínálnak. Édességként kedveltek a gyümölcsös sült tészták, töltött sütemények, kekszek és a fagylaltok.

Tudta?

Finnország területének egynegyed része az Északi-sarkkör fölött terül el, melynek következtében a legészakibb részeken akár 73 napig sem nyugszik le a Nap (nyaranta), és akár 51 napig nem kel föl (telente).
A világhírű finn találmány a szauna számukra nagyon fontos. Finnországban több mint 2 millió szauna van, teljes népességük elférne bennük. A közös szaunázás hozzátartozik a finn szocializációhoz, a nemzeti identitás része. A szauna „szent” hely, ahol rendszerint nyugodt beszélgetés folyik, és az emberek különböző pozícióit elfelejtik. A szaunában illetlenség ruhát hordani, azaz fürdőkben a fürdőruhát is le kell venni.
Finnországban a különböző munkahelyeken is találhatóak szaunák, melyek különböző megbeszélések, partik tartozékai is egyben.
1917. december 6-án kiáltotta ki függetlenségét.
A finn építészet, formatervezés, design már világszerte fogalommá vált, amelyet erős hagyományai, eredetisége, stílusa, minőségi alapanyagai és a gondos előállítás tart fenn.
A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot.
A köszönés bevett formája a finneknél a kézfogás. A finnek jellemzően kötetlenül beszélgetnek, gyakran szólítják egymást keresztnevükön. Meghívás esetén fontos a pontos érkezés, és szokás szerint ajándékot (virágot) is illik vinni.
Finnország rendkívül gyerekbarát hely. Nagyon sok helyen van színvonalas játszótér, játszószoba, pelenkázó-hely. A közlekedési eszközök is mama-és bababarátok (tiszták és kényelemesek).
Egy tanulmány szerint a finnek a legnyugodtabb és legkiszámíthatóbb sofőrök a világon. Természetesen ehhez az utak igen jó minősége is hozzájárul, illetve a barátságos jellem.
Finnország - Észak-Európa más részeihez hasonlóan - a világ egyik legdemokratikusabb országa.
Helsinkiben az utcákat már decemberben járják a Mikulások rénszarvasaikkal együtt. A gyerekek nagyon szeretik megsimogatni ezeket az állatokat, s ha szelídek akkor fel is ülnek a hátukra. A rénszarvasok gyönyörűségesen fel vannak díszítve, piros kantárral. Az elkóborolt rénszarvasokat a rendőrség gyűjti be minden évben.

Helsinki

Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa, a déli fekvésű Helsinki. A Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik a Vantaa folyó torkolatánál. Számos öböl és félsziget tagolja, ezen kívül 315 sziget is található a területén. 1550. június 12-én alapította I. Gusztáv svéd király. Ma már az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő városa. Nem is csoda, hogy Helsinkit a modern európai városok közé sorolják. Itt a városi polgári élet és a természet olyan harmóniában található meg, mint sehol máshol a Földön. Ezek mellé jön még, az öblök és a szigetei adta különlegessége. A finnek szerint a kelet (orosz) és a nyugat (angol, francia) határán fekszik, ettől olyan egyedi hangulatú és stílusú a város. Mindenesettre az már biztos, hogy Helsinkiből nincs több. A múlt és a modern igazi kontrasztja elkápráztat mindenkit. A városban rengeteg múzum, templom, egyházi épület, palota, szobor, emlékmű, park és természeti látnivaló akad. Főbb látnivalói: Kauppatori (Piactér), Uszpenszkij Katedrális, Szenátus tér és Lutheránus Katedrális, Ateneum Művészeti Múzeum, Postamúzeum, a Parlament, Finlandia Palota, Sziklatemplom, Sibelius emlékmű, Olimpiai Stadion és Stadion Torony, Suomenlinna. Emellett Finlandia Ház (Finlandia-talo), Finn Nemzeti Galéria, Suomenlinna Erőd, Városháza, Nemzeti Múzeum, az állatkert és a vidámpark. Tehát összegezve elmondható, hogy aki ide látogat nem fog unatkozni. Természetesen rengeteg elegáns üzlet és étterem várja az ide érkező turistákat.

Tudta?

Helsinkiben jött létre a világ eddig legnagyobb (91 tagú) panaszkórusa. Ez egy olyan közösségi kezdeményezés, mely során a kórustagok panaszokat gyűjtenek, s vers formájában eléneklik a nagyközösségnek.
Helsinkiben rendezték az 1952-es nyári Olimpiai játékokat. Ezt hívták itthon arany olimiának, hiszen a magyarok 16 aranyéremmel érkeztek haza. Az addigi legjobban szervezett olimpiák közt tartják számon.
Helsinki hírességei többek között a The Rasmus tagjai, a Nightwish tagjai, s a Forma-1 rajongóknak már nem újdonság, de Kimi Raikonnen (2007-ben világbajnok) is.